2016. ápr 19.

Tel- Aviv - A szélsőségek földje

írta: formiles
Tel- Aviv - A szélsőségek földje

Landolás után felszálltunk a vonatra, ami Tel- Aviv belvárosi felé tartott. Két fiatal mellé ültünk le. A fiú és a lány is zöld katonai ruhában voltak. Fegyver is volt náluk. Beszélgettek. Nem kellett hozzá néhány óra, hogy megtanuljuk, nem kell tőlük félni. Sőt. 

Tel- Aviv egyszerűen csodálatos. Mesebeli tájak, sokszínű emberek, tengerillat és finomabbnál finomabb ételek jellemzik a Földközi- tenger partján fekvő várost, amely számos nemzetközi közösség szerint sokkal inkább fővárosa Izraelnek, mind Jeruzsálem. Ennek a bejegyzésnek a célja az élménybeszámolón kívül az, hogy aki életében először jár az országban, azt ne érhesse meglepetés. 

dsc_3133.JPG
Mindenekelőtt az utazásról
Izraelbe utazni nem olyan, mint egyszerűen külföldre menni. Már órákkal a gép indulása előtt érdemes kiérni Ferihegyre, ugyanis teljesen átvizsgálják a csomagjaitokat még azután, hogy átjutottatok az átvilágításon. Mi párban utaztunk, ezért megkérdezték, milyen kapcsolat van közöttünk, mióta vagyunk együtt, együtt élünk-e, milyen célból utazunk, meglátogatunk-e valakit...stb. De mindenki nagyon intelligens és kedves volt, így nem volt zavaró a sok kérdés. Az izraeli légitársaság munkatársai Ferihegyen mind beszéltek angolul, héberül és meglepő módon magyarul is.
Azzal azonban, hogy felszállsz a gépre, még nem léphetsz majd be automatikusan Izrael földjére. Ugyanis a reptéren hosszú, kígyózó sorok várnak majd, ahol egyesével ellenőriznek téged és az útleveledet is. Itt leginkább ugyanazokat a kérdéseket teszik fel, amiket a magyar oldalon. Azzal a különbséggel, hogy ha sötét hajad és szemed van mint Dinának, akkor számíthatsz még olyan extra kérdésekre, mint: Mi édesapád keresztneve? Mi nagypapád keresztneve? Vannak-e nem magyar felmenőid? "De mivel nem volt nálam bomba és kizárólag magyar felmenőkről tudok, elég magabiztosan válaszoltam a srácnak, szerencsére nem volt fennakadás."
Itt egyébként kaptunk egy- egy kis vízum kártyát is, amit meg kellett őrizni egészen a visszaútig. 

Az első tapasztalatok
Ahogy már a bevezetően is említettük, vannak itt olyan helyiek számára hétköznapi dolgok, melyektől a turista gyomra első pillanatokban kicsit azért összeszorul. Az első ilyen momentum volt, amikor zöld ruhás, fegyveres fiatalok mellé ültünk le a vonaton. Ez nem meglepő, hiszen Izraelben mindenki köteles a hadseregben szolgálni 18 év felett. A fiúkat három évre, a lányokat két évre "viszik el", emellett pedig 42 éves korig évente be kell járni szolgálatra. Sajnos nem  tudunk olyan fotót mutatni, ahol gépfegyveresek mászkáltak közöttünk, azért olyan bátrak nem voltunk, hogy lencsevégre kapjuk őket munka közben. 
A következő ilyen tapasztalat a plázánál ért minket, ahol minden bejáratnál egy őr van, aki köteles átkutatni a táskáidat és fémdetektorral is ellenőriz belépés előtt. A helyiek szemrebbenés nélkül nyitották a táskájukat, az őrök pedig végtelen udvariassággal voltak mindenki irányába. Azt hiszem ez volt az a pillanat, mikor megértettük, hogy ez az egész nem ellenünk, sokkal inkább értünk van. Így mikor fegyvereseket, rendőrautót vagy fémdetektort láttunk, már nem fogott el rossz érzés a kinn töltött napok alatt. 
Az utcákon nem ritka az sem, hogy civilruhás emberek járkálnak fegyverrel, tőlük sem kell félni. Épp ellenkezőleg.

A nyelv
A hivatalos nyelv ugyan a héber, de kivétel nélkül mindenki tökéletesen beszél angolul a fiataloktól az idősekig. Akárkitől kértünk segítséget, állt rendelkezésünkre. Ami nem feltétlenül baj, mert ez nem az a nyelv, amit hipp-hopp elsajátít az ember. Ezt a rejtvényt egy kávézóban találtuk. :)
dsc_2957.JPG

Az esetek nagy részében már akkor is megkérdezték honnan jöttünk, ha csak hallották, hogy más nyelven beszélünk. Jó felkészülni rá, hogy mindenkinek lesz egy sztorija Magyarországról vagy a magyarokról. Sokan vándoroltak ki annak idején, így mindenkinek a valakije vagy annak az ismerőse, akár éppen a felesége biztosan magyar, vagy ismer valakit, aki magyar. :) Egy nagyon mókás eset jó példa erre, mikor is a piacozásban (majd erről később részletesebben) megfáradva betértünk egy kis kifőzdébe, ahol egyből kiszúrta a tulajdonos, hogy magyarok vagyunk. Elmesélte, hogy a felesége magyar és évente többször jönnek Budapestre szétnézni és imádnak minket. Még egy is "welcome to Israel drinkre" is meghívott minket. (Ez az a rózsaszín, de nagyon finom lötyi, amit a képen láttok.)

dsc_2894.JPG

Az étel egyébként fantasztikus volt ezen a helyen, az orrunk előtt készítettek el mindent. Az ételekről mindjárt bővebben, de addig is egy kis ízelítő erről a helyről:

A kaja
Hogy milyen kóser kaja? ELKÉPESZTŐEN FINOM! Nem győztük kielégíteni az ízlelő bimbóinkat a kinn töltött napok alatt. Izrael egyébként is egy hatalmas kulináris olvasztótégely, ahol a zsidó és az arab ételek tökéletesen megélnek egymás mellett, de előbb ejtsünk néhány szót az előbbiről. A kóser étkezés alapjai nagyon egyszerűek és ha jól belegondolunk, valahol logikusak is. A zsidók megkülönböztetik a kóser, azaz tiszta és a tréfli, azaz tisztátalan ételeket. Utóbbiba tartozik a disznó, a nyúl és a lóhús is, valamint a pikkelyt nem viselő halak és tengeri élőlények. Így például hiába a tenger, a tengeri kagylók és a halak felejtősek voltak. Azonban vannak olyan isteni kajáik, mint:
A sakshuka:

dsc_2968.JPG
Ez a paradicsomos alapból varázsolt tojásos-zöldséges csoda elképesztően finom, mikor forrón az ember elé pakolják. Kérésre ütnek bele tojást, tesznek bele gombát vagy padlizsánt is. 

A hummusz:

dsc_3184.JPG

Minden mennyiségben, ezerféle ízben és bárhol. Ez a csicseriborsóból készült ínyencség pitával tunkolva egyszerűen fergetegesen finom. :)

Illetve találtunk Jaffától nem messze egy olyan arab pékséget, ahol egyrészt csak az nem volt, amit nem tudsz elképzelni, másrészt pedig ott az orrod előtt tolta be a kiválasztott kajádat a kemencébe, hogy melegen fogyaszthasd el. 

 

Egyébként itt úton-útfélen pékségekbe ütközik az ember és egészen finom dolgokat raknak össze. Népszerűek az édességek is, amit ilyen műanyag dobozos formában találtunk meg a legtöbb helyen. Az a csokis izé meg olyan, mintha a zsidó és arab konyha istenségei egyesével formázták volna őket...nagyon nagyon finomak.

És ha már kaja, akkor megmutatjuk nektek a legnagyobb kánaánt, ami a környéken létezik, a piacot.
Mivel nagyon nehéz lenne visszaadni ennek az egésznek a hangulatát, készítettünk egy rövid videót a forgatagról. (Nem, nem vagyunk operatőrök, de cserébe nem nagyon mertük magasra tartani a telefont, ez nem feltétlenül az a hely, ahol az emberek szerepelni akarnak.)

És ha ez nem lenne elég, íme sok- sok fotó:

És a lepény, amit itt lehet kapni...az valami csoda. :) Mutatjuk:

dsc_3103.JPG

dsc_3106.JPG

 Receptet ugyan nem kértünk, de valahogy így készült a tölteléke:

A látnivalókról
Bár az egész város egy hatalmas látnivaló tele ízekkel, illatokkal, élményekkel, mégis kiemelnénk néhányat.
Tel- Aviv eredetileg 1880-ban a már létező Jaffa városának olcsóbb másolataként született, ám Izrael állam megszületését követően nemsokára egyesítették a két várost. Valójában olyan, mintha ez a "régi-új" kettősség a mai napig jelen lenne a városban, hiszen a pálmafával és tengerparttal övezett, felhőkarcolókkal szegélyezett "avenuek" mellett megjelenik a földön áruló fejkendős néni és a szűk, macskaköves utcákban száradó ruhák képe is.
Visszatérve: leírni nemigazán lehet, hogy néz ki Jaffa, ezért inkább megmutatjuk.

Ráadásul van itt egy bolhapiac is, ami tényleg olyan, mintha valami elvarázsolt országba csöppenne az ember. Azt hiszem, így érteni fogjátok a kontrasztot, amit korábban említettünk. 

dsc_2831.JPG

dsc_2833_1.JPG

A tengerpart

A tengerpart végig homokos és nagyon rendezett. Bizonyos szakaszokon nem szabad fürdeni, de rengeteg a szörfös és a kitesurfer is, ami igen látványos tud lenni. :) Nagyon nagy itt a mozgás, sokan futnak és edzenek, mások csak bámészkodnak, de az egésznek nagyon szuper hangulata van.

 

Bátran állíthatjuk, hogy szerelmesek lettünk a városba. Abból a néhány napból, ami kinn töltöttünk, regényt tudnánk írni. Egy olyan országban jártunk, ahol a helyi kocsmában arról mesélt a pultos fiú, hogy kellett a családjának Tel-Avivba menekülnie a támadások elől. Az államban, ahol azóta "lőnek", hogy megalapult, hiszen Izrael 1948 -as kikiáltásával azonnal megkezdődtek az arab-izraeli háborúk. A helyen, ahol akkor is zavartalanul folyik tovább az élet, ha egy fiatal fiú gépfegyverrel tüzet nyit egy kávézóra, ahol többen meghalnak. Ahol a lányok nagy része miniszoknya és haspóló helyett zöld egyenruhát ölt magára 18 évesen. És ahol eléd áll a hatalmas, hegyomlás méretű idegen az utcán, ha egy őrült halefet ránt és elindul feléd. Ahol a legkedvesebbek voltak eddig velünk turistaként. 

A szélsőségek földje. 

 

Szólj hozzá

izrael zsidó kóser jaffa repülőgép tel-aviv